Rick Riordan- Az utolsó olimposzi

Tudom ,tudom rég írtam,de mostanában nagyon elfoglalt vagyok. Najó miért hazudok...egyszerűen csak lusta. .Ma megint egy könyvvel készültem ,ami nem más mint Az utolsó olimposzi.

Fülszöveg: 
A félvérek egész évben harcra készülődtek, de tudták, hogy nem sok esélyük van a győzelemre. Kronosz serege erősebb volt, mint valaha, és minden átállt istennel és félistennel nagyobb lett. Amíg az olimposziak a pusztító Tüphónt próbálták megállítani, addig Kronosz bevonult New Yorkba, ahol az Olimposz gyakorlatilag őrizetlenül állt. Az Idő Urának megállítása Percy Jacksonra és a fiatal félistenek csapatára várt. A New York Times sikersorozatának várva várt befejező részében beteljesül a Percy tizenhatodik születésnapjára jövendölt prófécia. Miközben Manhattan utcáin tovább dúl a nyugati világ megmentéséért vívott harc, Percyn az a szörnyű gyanú lesz úrrá, hogy saját sorsa ellen küzd.

Véleményem: 

Be kell vallanom,mielőtt elolvastam volna már kialakult bennem az a kép ,hogy Az utolsó olimposzi csak a harcról meg a gyilkolásról fog szólni.De nem. Rick Riordan egy újabb izgalmas,kalandos,érzelmekkel teli és vicces könyvvel állt elő,ami egyszerűen fantasztikus volt. Oké,lehet ,hogy ebben a részben a szokásosnál több csata van,de ez érthető. Úgy írja le az író,hogy mindenkinek világos legyen mi-miért van , és nem csak az hogy mindenkit kinyírnak és kész.Ami különösen tetszett az a könyv elején lévő kis térkép,ami segített a taájékozódásban,így ha utcaneveket mondtak nem volt kínai nekem ....Juhuu :D .
(mellesleg jobbra található meg az a híres térkép...)



Bővebben: (SPOILER)

Mint (majdnem) utolsó résznél itt is sokan elhaláloztak. :( Oké, nem a legfőbb szereplők nyiffantak ki,de őket is nagyon szerettem. Gonosz író. Jó bevallom , lehet hogy túldramatizálom,de engem nagyon meg szoktak fogni a halálok,még akkor is ha utálom az adott karaktert. Riordan bácsikánk megoldotta,hogy mindenki hősként veszti életét. Ha visszagondolok rájuk nem az jut eszembe hogy árulók vagy a rossz oldalra tértek....nem... ők az én HŐSEIM. (Hát ez nagyon giccses szöveg volt :D 




Pontozás: 5/5




Idézetek:

"A szörnyek felé fordultam. Körülbelül százkilencvenkilencen voltak egy ellen. Azt tettem, ami ilyenkor a legtermészetesebb. Megtámadtam őket."


"Apolló nem csak az íjászat, de a költészet istene is. Egyszer-kétszer hallottam szavalni. De inkább lőtt volna le nyíllal."

"Groverre meredtem. 
– Te félsz a nyulaktól? 
– Meee! Nagyon gonoszak tudnak lenni. Ellopják a védtelen szatírok zellerét!"

"– Most komolyan Peter Jackson, hány ezer év kellene még, hogy végre egyszer az életben felismerj? 
– Amennyi magának, hogy megtanulja a nevemet – motyogtam."